Ulisszesz

A múltkor meséltem nektek Prométeuszról aki évmillión keresztül naponta a máját adta az emberiségért. Hogy most se maradjatok ki az antik történetekbõl, egy kistílû csirkefogóról írok, aki egy igencsak sajátos momentumnak köszönheti ismertségét, jelesen annak, hogy egy átdorbézolt éjszaka után eltévedt és cca. egy évtizedig nem talált haza. (Én bezzeg, ha hajnali háromkor bóklászok haza, az asszony leszedi rólam a keresztvizet is!) A 'hallhatatlansághoz' azonban ez sem lett volna elég, de egy vak történetírónak annyira megtetszett a sztori, hogy rögtön forgatókönyvet írt belõle Odüsszeia címen.

Igen, Odüsszeuszról van szó akit a latinok a késöbbiekben Ulisszesznek hívtak. (balt kedvéért: a vak történetírót pedíg Homérosznak)

Ha kb. kéttucat évszázaddal késõbb születik, Naszredin Hodzsának, Thyl Ulenspiegelnek hívták volna. De neki ie.XIII-XII. században kellett élnie az ókori görögországban, így hát egyszerüen Odüsszeusz volt, Láertész fia, Ithaka királya, unokája Hermész fiának, Autolükosznak a mestertolvajnak. (Szóval minden valószínûség szerint tengeri rablók voltak az õsei) Mostani elménkkel azt gondolhatnánk, a király az mindíg király, tehát gazdag, hatalma van, meg miegymás. Ithaka azonban kicsiny kopár szigetecske - gondolom akkoriban sem lehetett sokkal nagyobb -, pár kecskepásztornak volt a lakhelye. Akkoriban egész Hellászban jó ha pár százezer ember élhetett (A földkerekségen max. 20 millió!), hány alattvalója lehetett Odüsszeusznak Ithakán? Pár tucat, pár száz?

Hol lép elõször a történelem szinpadára Odüsszeusz?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és annak egy lánya. A királyt Tündareusznak hívták, a leányt pedig Helénének. Igen, õ az a bizonyos Szép Heléna! Szóval ennek a lánynak a szépsége messzi földrõl odavonzotta apja palotájába a kérõket, amikor eladósorba lépett.

Igen ám, de - politikai okokból - már rég el volt döntve, hogy Heléna férje Meneláosz lesz. Aki amúgy vén szivar volt (legalábbis az újkori feldolgozások szerint), minden pénzét a lovira költi, de kõgazdag uralkodó lesz és reménybeli politikai támogató. De ha ezt a sok odacsõdült kérõ megtudja, összefognak ellene, és leverik mint Homérosz az ivóedényt. (Ez valami ókori pályázati kiírás lehetett, ahol hasonlóan a mai magyar helyzethez, elõre el volt döntve, hogy ki nyeri meg a pályázatot. Csak úgy látszik akkoriban az emberek még jól tudtak titkot tartani, mert mostanában mindenki tudja, ki lesz a nyertes.)

És itt jön a 'kecskekirály' Odüsszeusz: (Egy ilyen eseményre természetesen neki is oda kell tolnia a képét! Nem kérõnek jött, jól tudta õ, hogy semmi esélye sincs, de hátha leesik néhány morzsa.) Amikor észrevette, hogy Tündareuszt megvághatja, alkut ajánlott: ha megszerzi neki Penelopét, akkor õ tud egy trükköt, amivel el lehet simítani a bonyodalmakat. Tündareusz persze mindent megigért, gondolván, Odüsszeusz úgyis csak kamuzik. Akkor meg kivágja, mint macskát szarni. Meg aztán Penelopé szegény rokon volt, nem volt hozománya sem, úgyhogy senki sem pályázott a két kis kacsójára...

Odüsszeusz azt javasolta, mielõtt Heléne választana, minden kérõ esküdjék meg, hogy segítséget nyújt a leendõ férjnek, ha bárki megtámadná. (hm, a VSz elõdje?) A kérõk persze beleegyeztek - hiszen a marhák mind azt hitték, hogy õk nyerik a pályázatot -, Odüsszeusz pedig már másnap vihette Penelopét istállószagú otthonába.

Ezzel - közvetve - Odüsszeusz elõsegítõje lett a Trójai háborúnak, hiszen ezen a jogcímen hívta össze késõbb a többi kérõt seregestül Menelaosz Trója ellen.

Hagyjuk most, hagy töltse Odüsszeusz a mézesheteit, közben mesélek valami másról:

Péleusz és Thetisz esküvõjére elhívták az olymposzi isteneket is. Mostmár lehetetlen eldönteni, hogy szándékosan, vagy sem, de Eriszt nem hívták meg. Persze õ megjelent, és nevéhez méltóan viszályt hintett. Illetve egy aranyalmát. Az aranyalma a rajta lévö felirat tanúsága szerint a legszebb istennõé. Na ezen a jelenlevõ három legszebb istennõ összeveszett és az ítéletet Priamosz gyermekére, Pariszra bízták. (Szerintem ez baromság: mint tudjuk, Athénét - a tudományok istennõjét - abszolút nem érdekelte a szépség, Héra frigid, õt szintén nem, Aphroditéröl pedig mindenki tudja, hogy õ a legszebb! Hát nem õ a szépség istennöje? Az egész sztori a 'Herkules' forgatókönyvírójának a kezenyomát viseli!) (Na de akkor miért robbant volna ki a trójai háború? Persze tuti, hogy ebben is Thézeusz keze volt...-Emeric SH) Parisz Aphroditét választja, az megigéri neki, hogy övé lesz a világ legszebb asszonya.

Párisz egy vidéki turnéján meglátja Helénét, aki már rég Menelaosz felesége, nem is mai csitri. Mindegy, Parisznak õ tetszik, megszökteti és magával viszi Trójába. Kész a Casus Belli, immár az Akhájoknak (a volt kérõk ma már mind uralkodók) - az esküvõ elõtt tett fogadalom értelmében - meg kell támadniuk Tróját! Persze minden volt kérõ szeretné magát kihúzni ebbõl. Ki gyávasága, ki fukarsága miatt, ki meg csak úgy. Van ki bolondnak tetteti magát, van ki hirtelen megbetegszik, Akhilleuszt lányruhába öltöztetik, stb...

Térjünk csak vissza Odüsszeuszhoz! Tehát királyunk éli a kiskirályok mindennapi életét ithakai rezidenciáján hûséges felesége oldalán, amikor hírül veszi, hogy elindultak a toborzók, összeszedni a királyokat, hõsöket és a különbözõ szakrális eszközöket a Trója elleni háborúhoz. Persze rögtön kész a terve, és a toborzó Palamédésznek a pólyásgyermeket szorongató Penelopé sírva panaszolja, hogy a férje megõrült: egy szamarat és egy ökröt fogott az eke elé és sót vet. (dehogy õrült meg, csak az ottani Népbutítási, Lemondási és Mezõgazdasági miniszter útmutatásai szerint járt el) Persze Palamédészt sem ejtették fejre! Kikapja Télemakhoszt anyja karjából és az eke elé teszi. Odüsszeusz rögtön megáll és ezzel le is bukik. (Palamédészen késõbb természetesen boszút áll, de errõl majd késõbb.) Ezután Odüsszeusz - a 'dögöljön meg a szomszéd tehene is' elvvel szinkronban - a toborzó akháj fõrendekkel tart, hogy ha már õ sem tudta kihúzni magát, legalább minél többeket behúzzanak a csöbe. Nesztorral karöltve elmennek összeszedni a hösöket és azokat a speciális szakrális tárgyakat, amelyek nélkül Trója bevehetetlen:

Többek között ráveszi Philoktétészt, árulja el, hol vannak Heraklész nyilai. (tudjátok, amivel leszedte azt a ménkû nagy varnyút az elõzõ részben...) Heraklész ugyanis idõközben meghalt, illetve dehogy is, elfoglalta méltó helyet atyja jobbján. (Szûk volt rá az ing ugye...-Emeric SH)

Odüsszeusz a Penelopéval kötött házassága óta meggazdagodott - valószinûleg élelmiszerszállítással az akháj seregnek, de nem kizárt a kalózkodás sem -, azt tudjuk, hogy Trója alá már 12 hajóval érkezik, ami az ezerszáznyolcvan-valahány hajóból bizony nem sok, de ha hozzávesszük, hogy többtucat király, hõs serege támadja egyidõben a várost, bizony nem is kevés. A régészeti leletek tanúságai szerint, a kor hajói kb. 50 személyesek voltak. Bár Homérosz 120 személyes hajókról is ír, de ez nyilvánvaló túlzás. Tehát Odüsszeusz úgy max. 600 emberrel vonulhatott hadba. (kisegítõ személyzet, stb. cirka 2-400 katonája lehetett)

Már javában tart az ostrom, amikor az akháj seregnek elfogy az élelmiszere. A vezérek Odüsszeuszt és Palamédészt bízzák meg, hogy hozzanak élelmet. Palamédész pár nap alatt meghozza a hajórakomány gabonát, ám Odüsszeusznak nem sikerül a trákoktól élelmet vásárolnia. (Valószínüleg elsikkasztotta a rábízott stuffokat.) Mit csinál ekkor kedvencünk? Elás Palamédész sátrában egy zsákocska aranyat, megöl egy hadifoglyot, akinél elrejt egy levelet mely szerint Palamédész az aranyat a görög tábor elárulásáért kapta, majd 'álmot' lát, és besúgja Palamédészt. Lehet, hogy ez volt a történelem elsõ koncepciós pere?

Homérosz sosem ír arról (az Iliászban) hogyan harcol Odüsszeusz. Mindíg csak buzdítja a küzdõket, vagy tanácsokat osztogat. Egyszóval hasonlít korunk tisztjeihez, aki az 'Elõre katonák' buzdítást minnél biztonságosabb helyrõl kiáltja.

A trójai faló (melyet egy virustípusról neveztek el) is kedvencünk ötlete volt, amelynek segítségével az ostromlók végül mégiscsak elfoglalták tróját... Persze azért itt is volt némi Divina Help, mert az okvetetlenkedõ Laokont és fiait - minõ véletlen - egy tengeri kígyó kinyuvasztotta.

Odüsszeusz leleményessége és okossága dacára néha hallattlanul könnyelmû volt: Pl. amikor megvakítja az egyszemû óriást (Küklópszot), a tengerrõl még visszakiáltja:

'Küklópsz, hogyha talán megkérdi egy ember a földön,
hogy történt a szemednek csúfos megvakítása,
mond, hogy a városokat dúló Odüsszeusz vakított meg,
Láertész fia õ, Ithakában tartja lakását.'

(Ez olyan meggondolatlanság volt tõle, mintha Te a diszkó elõtt megrugdosnád a helyi olajmaffia fönökének a fiát és utána odadobnád a névjegykártyádat.) (A legjobb haveromét még oké...-Emeric SH) Tudni kell, hogy a Küklopsz tképpen Posszeidon fia, aki egybõl be is köpi a faterjánál és emiatt (is) hányódik Odüsszeusz tíz hosszú éven át.

A mai korban egy kissé félreismerjük Odüsszeuszt, amikor a bátor kalandozót, a nyughatatlan utazót látjuk benne. Az antik szerzõk pontos képet festettek róla: egy merész, okos, de sötéten aljas ember képét.

Kötelezõ olvasmány: Homérosz Iliász, Odüsszeia...

(Nekem több fordításban is megvan, néha még manapság is fellapozom. Most pl. a fenti idézet kedvéért.)

Odüsszeusz 10 éves bolyongásáról, hazaérkezésérõl most nem írok, mert akkor mi marad a következõ részre...

Persze most azt hiszed, nem szeretem Odüsszeuszt. Errõl csak annyit, hogy a fiam a keresztségben az Ákos Ulisszesz nevet kapta (de csak azért, mert az Odüsszeuszt nem ismeri el a magyar utónévkönyv). Ö aztán elmondhatja magáról, hogy születése elõtt több mint ötven évvel nevezték el róla õfelsége hadihajóját...

Napi Kettõ of GloseR

ps:

Pár szó Odüsszeuszról, Penelopéról, meg csúsztatásokról:

A Homérosz szerinti idõelosztás mintha nem stimmelne! Elsõ tíz év: a görög seregek gyülekezése... Második tíz év: Trója ostroma... Harmadik tíz év: Odüsszeusz bolyongása...

Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy egy gyülekezõ sereget nemhogy tíz évig, de tíz hónapig is nehéz egyben tartani harc nélkül. A katonák unatkoznak, verekednek, lázonganak, szétszélednek, stb.

E kis közjáték után vegyük csak górcsõ alá a Penelopé, a híresen hû asszony sztoriját. Ugye amikor Odüsszeusz elindul a hõsök toborzására, már jó pár éve házasok - mint fentebb láthattuk, nem is volt az övék szerelmi házasság - karonülõ gyermekük van. ezután eltelik harminc év, Ithakában kérõk dorbézolnak, Penelopé már évek óta szövi és fejti a sálat.

Valami gyanús nekem. Mikor Odüsszeusz hazaérkezik, Thelemakhosz már nem kiskorú, túl van a harmincon és még mindíg nem õ Ithaka királya? Penelopé is közelebb járhat az ötvenhez, mint a negyvenhez - a kor egészségügyi állapotai szerint már fogatlan vén banya -, mire hát a sok kérõ? Ithaka sem tartozott a nagyobb királyságok közé (mondtam, hogy kopár kis sziget), tehát Penelopé hozománya sem érdekelhette a népeket. (hacsak az a pár stuff nem, amit annak idején Odüsszeusz kalóz õsei összeraboltak)

És akkor jön egy jó hatvanas reszketeg aggastyán - Odüsszeusz -, aki talán már a hamut is mamunak mondja és leveri a több tucatnyi erejeteljében lévõ kérõt. Itt valami nem stimmel.

Azt már Schliemann óta tudjuk, hogy Homérosz vak volt ugyan, de nem hazug. Tróját is az õ leírásainak értelmezése alapján találták meg. Sõt a trójai háború idejét is sikerült meghatároznunk a modern kormeghatározó módszerekkel. Szóval a Vak Mesélõnek kihagy az agya idõnként?

A legegyszerûbb ha a tizes számot vesszük alapul, de az évet, mint idõ egységet elvetjük, helyette használjuk a hónapot. Szóval harminc hónap: tíz a toborzásé, tíz alatt elfoglalják a várost és a földközi tenger sem olyan hatalmas, hogy tíz hónap alatt ne lehetne bejárni keresztül-kasul. Ne felejtsük el, az ókori görögök híresen jó hajósok voltak! Ekkor már érthetõbb a kérõk tolongása a kb. húsz éves, jókarban lévõ Penelopénál. Thelemakhosz sem zavarhatta a köreiket hiszen még járni is alíg tudott. Azonban Penelopé hûségéhez kétségeim vannak. Szerintem éjjelente nem sok ideje volt fátylat visszafejteni, inkább valami más, sokkal szexuálisabb beállítású idõtöltésnek hódolhatott...

Persze lehet, hogy mindez csak okvetetlenkedés és amit Homérosz leírt, az szóról szóra igaz... De akkor sem klappol!